Sziasztok emberek!:)
Ez az első alkalom, hogy máshoz is szólok a szüleimen kívül, kicsit még szégyenlős vagyok.
2010.szeptember 18.-tól számolódik az a 40 hét, amit Anya Pocakjában töltök. Lelkiismeretesen elolvastam a bratyó blogját, és csak megerősíteni tudom: ez a Pocak jó hely.
Anya csinált 4db tesztet, hogy egészen biztos legyen, hogy jelen vagyok. Kicsit untam folyton hCG hormont küldeni, hogy elfogadja végre a dolgot...:) De azóta már volt egy UH is, ahol azt írták a lapomra: életjelenség sejthető. Kérem, összesen voltam akkor 3 mm, ez volt minden, amit fel tudtam mutatni. Vert a szívem, ez a lényeg. Ez volt november 2.-án, akkor voltam 6 hetes és 2 napos. Természetesen visszarendeltek november 12.-re (Apa szülinapja:)) ), hogy ne csak sejtsék a szívverésemet, hanem meg is tudják hallgatni.
Növekedés jön most nagy erőkkel. Amíg nem tudom látványosan rúgdosni Anya hasát belülről, addig mással próbálkozom: hányinger, émelygés, szédülés és nagyfokú undokság - ezeket okozva biztosítom a szülőket a jelenlétemről. Szegény tesóm, megnehezítem a dolgodat: Te már üldögélsz, mászol jobbra-balra, Anya viszont így nem tud annyit emelgetni, amennyit szeretne és amennyit te szeretnéd. Kárpótollak ha kint leszek, beccó!
Kismumin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése